A slow food számomra nem csak az étel igazi élvezetéről, a táplálkozás szentségéről és rítusáról szól, hanem a fenntarthatóságról is. Igyekszem szezonális alapanyagokat vásárolni helyi termelőktől, kerülni az ételpazarlást, és igazi szeretettel főzni, hiszen ez is a gondoskodásom kiteljesedésének egy formája. Hiszek abban, hogy ilyen téren sokat tanulhatunk a felmenőinktől, hiszen akár csak szüleink idejében jóval kevesebb lehetőség állt a rendelkezésükre akár ételválaszték, akár technológia, akár egyéb megoldások (pl. éttermek, rendelés) esetén. Sokan megtermelték, amire szükségük volt, így tulajdonképpen a táplálkozásuk az évszakokhoz igazodott, ezt igyekszem most követni én is. Hiszek abban, hogy anélkül is lehet tápláló ételeket készíteni és fogyasztani, hogy mindennap hús kerülne az asztalra, ez pedig környezetvédelmi nézőpontból tekintve is jó döntés, élettani szempontból pedig kiváltképp akkor, ha ételeinkben minél többféle zöldség, illetve teljes értékű gabonák is megtalálhatóak. Számos kiváló fehérjeforrásunk akad, ami valamiért nem kerül annyiszor előtérbe, például a hüvelyesek, amikből nem csak leves vagy főzelék készülhet, hanem raguk, fasírtok, sőt, például vöröslencséből még kiváló alternatív palacsinta / lepény is.
A slow food jegyében működik számos étterem is, illetve kapcsolódik hozzá néhány kezdeményezés is: ezek általában maradékmentő ötletek, rendszerek, amikor még teljesen jó állapotnak örvendő, de a szabályozások szerint már nem teljes áron értékesíthető élelmiszert “ment meg” a vásárló. Az olyan edukációs tartalmakat is előszeretettel követem, amikor közkedvelt szakácsok, séfek arra hívják fel a figyelmet (akár egy-egy ínycsiklandó recepttel), hogy az általunk ismert és használt növényeknek bizony gyakran olyan részei is fogyaszthatóak, amit nem is gondolnánk, és sokszor csak rutinszerűen kidobjuk őket. Bizonyos vendéglátóhelyek pedig olyan alapanyagokból varázsolnak szó szerinti ételkölteményeket, amikről nem is gondolnánk, hogy ilyen jól hasznosíthatóak (és ezek gyakran szintén maradékok, vagy feleslegesnek ítélt “tartozékok”.
A háztartásunkban azonban nem csak az ételeknél jelenik meg ez a fajta hozzáállás: szeretném azt érezni a mindennapokban, hogy folyton haladok előre ezen az úton. Így született meg bennem és a férjemben is a gondolat, hogy napelemes rendszerre váltsunk és magunk termeljük meg a saját áramunkat ennek a fenntartható és megújuló energiaforrásnak a segítségével. Ehhez az infókat a napelemrendszer.info oldalon találtuk meg. A napelemek élettartama és az azokra vállalt garancia biztosítja számunkra, hogy valóban hosszú távú befektetésről legyen szó – mégpedig olyanról, ami megéri számunkra. A garanciákat tekintve három helyről is be vagyunk úgymond biztosítva, ugyanis egyfelől magára az inverter készülékre jár garancia, ami a napelemes rendszerek magvát alkotja. Ezen felül a napelem telepítésére a kivitelező részéről és magára a termékre (a gyártó részéről) is érvényes a garancia. Ezek időtartama természetesen gyártónként, kivitelezőnként eltérhet.
A napelem tartószerkezet is a képlet fontos eleme, ugyanis természetesen nagyon fontos, hogy a napelemek jól rögzített állapotban legyenek, biztos helyük legyen, amihez ezek az elemek kiváló segítséget nyújtanak. Itthon általában fix napelemtartó szerkezetek kerülnek üzembe helyezésre, amelyek fix szögben rögzítik a napelemeket a ferde tetőkön. Napkövető tartószerkezetek is léteznek, amelyek elektromosak, és képesek követni a nap haladását az optimális szög elérése érdekében.
A napelem tartószerkezet kiválasztása tehát csak az egyik olyan lényeges elem a sok döntés közül, amelyeket a lehető legnagyobb megfontolás után kell meghoznunk. Ezért is tartom kiválónak ezt az oldalt, mert a Gyakran Ismételt Kérdések felületen rengeteg, valóban tipikusan felmerülő és vissza-visszatérő problémakört illetően foglalják össze a legszükségesebb információkat. Nem is tudom, mihez kezdtünk volna az oldalon fellelhető nagy tudásanyag nélkül… Ahogyan az is nagy segítség volt, hogy közvetetten a kivitelezőt is el tudtuk érni a weboldalról. Számomra nagyon kényelmes volt legalábbis, hogy megtaláltuk ezt az ajánlatkérő űrlapot, nem lett volna ugyanis időm telefonálással bajlódni, így ez hozzám hasonlóan elfoglalt anyukáknak kifejezetten praktikus lehet.
Hogyan is működik az űrlap? Itt még nem kell a napelem tartószerkezettel, vagy az ütemezéssel kapcsolatos döntéseket meghozni, hiszen egyelőre csak alapvető tájékozódás és tájékoztatás történik. Viszont fontos lépést jelent afelé, hogy a személyre szabott, pontos árkalkulációt tarthassunk a kezünkben, ehhez azonban elengedhetetlen a telepítési helyszín alapos, szakértők által végrehajtott felmérése. Ezért is akad el ott sokszor a folyamat, amikor az árazással kapcsolatban kérdeznek az érdeklődők, hiszen ha tudjuk, mekkora az áramigényünk, körülbelüli kW-tal már tudunk kalkulálni, ez azonban közel sem biztos, hogy hozzávetőlegesen a végső összeg lesz. Nyilván számítanak az olyan különbségek is, mint a különböző gyártók árazása vagy az esetleges bővíthetőség, de személyes felmérés nélkül valójában nem lehet pontos összeget mondani. No de vissza az űrlap kitöltéséhez – lássuk, milyen adatokat szükséges megadni hozzá…
Az első lépés a kitöltésben az, hogy megadjuk a jelenlegi vagy a jövőben tervezett havi villanyszámlánk összegét. Ezt mindenképpen fontos a lehető legpontosabban megadnunk. Ezt követi, hogy kiválasztjuk, melyik megyében tervezzük a kiépítést, így a megyénk szerinti területi képviselővel fognak összekötni bennünket. Ezután már csak néhány személyes adatot és elérhetőséget szükséges bepötyögnünk a nekik kijelölt rubrikákba (például név, cím, telefonszám), valamint egy tetszőleges üzenetet is hagyhatunk a szakembereknek. Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy várjuk a megkeresésüket, ami során a további teendőket nyílik lehetőség megbeszélni. Általában ez azt jelenti, hogy egy helyszíni felmérés időpontja kerül egyeztetésre.
Ezzel el is érkeztünk a helyszínre, ahol a szakemberek számos szempont alapján döntik el azt, hogy egyáltalán alkalmas-e az adott terület arra, hogy napelemes rendszer kerüljön kitelepítésre. Itt nem csak az adott épületet vizsgálják és a tetőt, hanem a környezetet is. A tetőt illetően két nagyon fontos szempont a dőlésszög, másrészt az állapota, strapabírósága, ugyanis a szerkezetet el kell majd bírnia és stabilan meg is tartania. A dőlésszög a napsugarak beérkezése miatt fontos, ebből a szempontból azonban a környezet is nagy befolyásoló tényezővel bírhat. Van-e bármi, ami árnyékot vethet a tetőre? Egy magasabb építmény, esetleg egy fa? Egyáltalán milyen tájolású az ingatlan? Hogyan helyezkedik el a szomszéd háza? Számos kérdésre kell megnyugtató választ kapnia a szakiknak, ezután tud csak elindulni ez az izgalmas folyamat.
Számunkra tehát nagyon jó felfedezés volt a napelemrendszer. info oldal, nekünk ugyanis számtalan dologban segített – és ezúton bízom benne, hogy másoknak is fog, hiszen mindennapjaink “zöldítése” nagyszerű dolog. Ha már csak néhány ember kedvét meg tudom hozzá hozni ezzel a bejegyzéssel és a napelemrendszer.info weboldal bemutatásával, akkor már megérte – vagy legalábbis bízom benne, hogy az olvasók érdeklődését, kíváncsiságát fel tudtam kelteni. Nálunk az első lépéstől az utolsóig a lehető legolajozottabban zajlottak a folyamatok, így egy rossz szavunk sem lehet. Lehet, hogy közhelyes, de nem hagyhatom ki: tegyél te is egy zöldebb jövőért!